december
21

Milyen büntetéseket hozhatnak az online jogi változások?

Beküldte: admin

Új hatóság, új eljárások, új szankciók…

Az új adatvédelmi törvény (pontos neve egyébként már nem is ez, hanem: törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról) megszünteti az Országgyűlésnek felelős, önálló adatvédelmi biztos intézményét. Helyette létrehozza a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot (www.naih.hu), amelynek elnöke Péterfalvi Attila, egy korábbi adatvédelmi ombudsman lett.

Az új hatóság tényleges hatósági (ellenőrzési, büntetési) jogköröket kap, tehát szerepe és lehetőségei a korábban a spam-ügyekből ismert hírközlési hatósághoz (NMHH), vagy kicsit távolabbi hasonlattal a NAV-hoz hasonlóak.

Az új hatóság lényegében kétféle eljárást tud majd lefolytatni, legalábbis az adatvédelmi területen. A vizsgálat nevezetű eljárás bejelentésre indul, és önmagában még nem végződik szankcióval. Lehetséges kimenetei: az eljárás megszüntetése, intézkedés (felszólítás, javaslat), illetve hatósági eljárás indítása.

Ez utóbbi, tehát az adatvédelmi hatósági eljárás az igazi „törvénybetartatási” eszköz, ennek a végén már (egyéb szankciók mellett) bírság is kiszabható. Azért használja előszeretettel az államigazgatás ezt a kettős játékot, mert amíg egy kérelemre indult eljárásban kötve van a kérelemben leírtakhoz (mást nem vizsgálhat), addig a saját maga által indított hatósági eljárás keretében azt vizsgál, amit akar (persze a hatóság jogkörén belül).

Másik “előnye” a hatósági eljárásnak a kérelemre indult eljárással szemben, hogy utóbbi esetben a kérelmező is részese az eljárásnak, őt is érdemben tájékoztatni kell, jogai vannak. Az pedig nem feltétlenül kényelmes egy hatósának. Ezzel szemben a hatósági eljárásban, amit hivatalból indíthatnak, nincs ilyen zavaró körülmény.

Az adatvédelmi bírság legkisebb összege 100 ezer, maximuma 10 millió forint lehet. Fontos, hogy amennyiben konkrét jogsértés is történt a személyes adatok kezelésével kapcsolatban, akkor az érintettnek esetleg fizetendő, külön polgári perben megítélt kártérítés teljesen független ettől; ez egy másik kassza.

Talán még ennél is fontosabb: a szankciónak (akár pénzbüntetésnek) nem feltétele, hogy valakit tényleges jogsérelem érjen (pl. jogosulatlanul használták a személyes adatait), az is elegendő, ha a céged adatkezelésre vonatkozó szabályokat nem tartja be maradéktalanul.

Az adatbiztonsági követelményekkel foglalkozó posztban már volt szó róla: a technika állása szerinti “legjobb” biztonsági megoldásokat írja elő a törvény, tehát önmagában már azzal is jogalapot lehet teremteni a szankcióra, ha a személyes adatokat (pl. a marketing címlistát, a vevők adatait) tartalmazó adatbázis, szerver ennek a feltételnek nem felel meg.

Az új adatvédelmi törvénnyel tehát új, erősebb jogosítványokkal rendelkező hatóságot is kapunk, szigorú szankcionálási lehetőséggel. Mindezzel együtt, amennyi jelenleg az új Hatóság anyagi lehetőségeiről az Országgyűlés által még most is tárgyalt költségvetési törvényből kiolvasható, abból azért az látszik, hogy — legalábbis az első időkben — feltehetően nem lesz keret nagy létszámú, ütőképes vizsgálati apparátus  fenntartására.

Ha eddig nem tetted volna, akkor most mindenképp iratkozz fel a blogértesítőre, mert ha folyamatosan nyomon követed a legújabb online jogi változásokat, akkor könnyebben el tudod kerülni a büntetéseket, időt és pénzt felemésztő jogvitákat.

Ezzel végére értünk az online jogi változásokat ismertető négy részes mini sorozatnak, jövőre újabb, érdekes témák kerülnek napirendre: ha eddig nem tetted volna, akkor most mindenképp iratkozz fel a blogértesítőre és lájkold a Facebook-oldalt!

Amennyiben hasznosnak találtad a sorozatot, akkor küldd el a blogbejegyzést barátaidnak: hálásak lesznek érte!

 

Boldog karácsonyt, és kívánom, hogy jövőre is csak itt a blogon találkozzunk és ne a bíróságon!

december
20

A cookie kezelését érintő online jogi változások

Beküldte: admin

Folytatjuk a 4 részes összefoglalót az online jogi változásokról:
a harmadik cikkben a cookie engedélyezéséről tudhatsz meg fontos információkat.

Ha eddig még nem iratkoztál fel a blogértesítőre, és ezért nem értesültél elsők között az online jogi változásokról, akkor se csüggedj, mert ezúttal utólag visszakeresheted a blogban, hogy miről is volt szó:

Be kell-e jelentkezni az adatvédelmi nyilvántartásba?

Milyen új szabályok vannak a személyes adatok biztonságos tárolására?

 

Online jogi változások 3. rész:
Kevesek által ismert változások a cookie kezeléssel kapcsolatban

Ha nem tudod, hogy mi az a cookie, és hogy van-e neked olyan, akkor az alábbi összefoglaló segít neked, a többiek ezt át is ugorhatják.

A cookie (magyarra fordítva: süti) egy kis adatcsomag, amit a böngésző segítségével a weboldalak hagynak hátra a felhasználó gépén, persze csak akkor, ha kifejezetten így programozták az oldalt.

Elsődleges céljuk az, hogy az adott felhasználót egy későbbi látogatása alkalmával azonosítsák, az általa megadott beállításokat (pl. milyen nyelven szeretné használni az oldalt), egyes tevékenységeket (pl. melyik termék adatlapját nézte meg) megjegyezzék.

Ha nem tudod, hogy a te weboldalad használ-e cookie-t, akkor kérdezd a weboldalad fejlesztőjét, neki tudnia kell a részleteket.

 

Az új, már egyébként idén augusztus 8-tól érvényes szabály a cookie-kra is kiterjesztette a személyes adatoknál amúgy általánosan használt előzetes tájékoztatás és beleegyezés elvét. Ez elvileg azt jelentené (és emiatt is volt egy kis pánik a júliusi őszben), hogy amikor a látogató a weboldalra érkezik, mert mondjuk nagyon felizgatta egy AdWords-hirdetésed és azonnal akarja, amit eladnál neki, akkor valami nem várt történne vele.

Potenciális vevőd ilyen lelkiállapotban nem a landing page-re érkezne, hanem először egy hosszú és alapos tájékoztatást kellene végigolvasnia a cookie-król (talán azt sem tudja mi az), majd kifejezetten hozzá kellene járulnia, hogy ezek az izék a számítógépére kerülhessenek. Emberünk jó eséllyel elmenekül, és soha még a közelébe sem jön a weboldaladnak.

Szerencsére ennyire nem rossz a helyzet, a kissé félreérthető eredeti EU-s szabályt közben már el is kezdték módosítani, de még változatlan törvényszöveg mellett is van olyan megkerülő megoldás, ami megfelel az előírásnak és az online bizniszt sem dönti romba.

A megoldás egyik része az, hogy a legtöbb böngésző program (különösen az újabb verziók) rengeteg lehetőséget ad a felhasználó kezébe, hogy a cookie-k telepítését és működését menedzselje, mindenféle szabályokat állítson be. Ha tehát a weboldalunk látogatója úgy állítja be és használja saját böngészőjét, hogy az – tegyük fel – szabadon engedi a cookie-k letöltését, akkor a felhasználó részéről az előzetes beleegyezést megadottnak tekinthetjük.

A megoldás másik része, hogy az oldalon amúgy is valamilyen látható részen elhelyezett adatkezelési feltételekre vonatkozó tájékoztatóban fel kell tüntetni, hogy a weboldal milyen cookie-kat használ, azok milyen adatokat gyűjtenek és mire használja őket.

Összefoglalva tehát a cookie-kal kapcsolatban a weboldalon található adatkezelési tájékoztatót kell kiegészíteni a cookie-kra vonatkozó adatokkal és információkkal.

4 részes sorozatunk befejező részében (holnap) arról lesz szó, hogy milyen új eljárásokra, szankciókra, büntetésekre lehet számítani az online jogi változásoknak köszönhetően. Amennyiben érdekel a téma, akkor kérlek, nyomd meg a tetszik gombot az oldal tetején!

december
19

Új szabályok az adatbiztonságra

Beküldte: admin

Év végi cikksorozatunkban a marketinget érintő online jogi változásokat követjük nyomon. Előző írásomban megmutattam, hogy az adatvédelmi nyilvántartás nem arról szól, amit gondolnak róla (ezt itt olvashatod), ma pedig az adatbiztonságról lesz szó.

A személyes adatok tárolásával, feldolgozásával kapcsolatos biztonsági elvárások eddig is szerepeltek az adatvédelmi törvényben. Ezek a klasszikus, a józan ész alapján is egyszerűen belátható általános követelményeket tartalmaztak: ne jusson illetéktelenek kezébe, ne lehessen illetéktelenül módosítani, legyen védve mindenféle külső veszélytől (üzemzavar, vírus, hacker stb).

Ez az általános szabály továbbra is él, de kiegészült két lényeges elemmel.

Egyrészt az új törvény tételesen is felsorol olyan biztonsági intézkedéseket, amelyeket mindenképpen be kell vezetni. Másrészt ez a tételes felsorolás új ellenőrzési és ezzel bírságolási jogalapot is keletkeztet.

A jelenleg még hatályos törvény szerint csak akkor számíthattál komolyabb szankcióra a személyes adatokkal kapcsolatban, ha valakit tényleges jogsérelem ért amiatt, hogy nem tartottad be a törvény előírásait. Ez az új törvény hatályba lépésétől, vagyis január 1-től megváltozik: egy hatósági ellenőrzés eredményeként akkor is megbírságolhatják a cégedet, ha ténylegesen senkit nem ért jogsérelem, „csak” nem valósítottad meg a tételesen előírt biztonsági funkciókat.

Melyek ezek az új, kötelezően előírt minimális biztonsági funkciók? Íme:

 

A személyes adatok automatizált feldolgozása során az adatkezelő és az adatfeldolgozó további intézkedésekkel biztosítja:

a) a jogosulatlan adatbevitel megakadályozását;

b) az automatikus adatfeldolgozó rendszerek jogosulatlan személyek általi, adatátviteli berendezés segítségével történő használatának megakadályozását;

c) annak ellenőrizhetőségét és megállapíthatóságát, hogy a személyes adatokat adatátviteli berendezés alkalmazásával mely szerveknek továbbították vagy továbbíthatják;

d) annak ellenőrizhetőségét és megállapíthatóságát, hogy mely személyes adatokat, mikor és ki vitte be az automatikus adatfeldolgozó rendszerekbe;

e) a telepített rendszerek üzemzavar esetén történő helyreállíthatóságát és

f) azt, hogy az automatizált feldolgozás során fellépő hibákról jelentés készüljön.

 

Ezek az előírások az előbb már említett általánosan megfogalmazott biztonsági követelmények tényleges megvalósításának módját határozzák meg. Az is elmondható, hogy ezek az előírások jobbára semmi olyat nem tartalmaznak, amit amúgy az általánosan megfogalmazott biztonsági követelmények teljesítéséhez ne kellene megtenni.

Mivel jellemzően nem saját kezedben van az automatizált online marketing rendszer technikai üzemeltetése, ezért ezen feltételek teljesítésével közvetlenül nem neked kell törődnöd – de ettől még az első lépésben a te céged (mint adatkezelő) lesz felelősségre vonva, ha valamelyikkel probléma van.

Fontos tehát, hogy ezekre az előírásokra hívd fel az online marketing és CRM-rendszeredet, webshopodat üzemeltető szolgáltató figyelmét. Mivel nekik vannak ehhez informatikai szakembereik, ezért már elég jól értelmezni tudják a fenti követelményeket. Ha igazi profik, akkor ezek jó részét már amúgy is megvalósították.

Még egy utolsó tipp ebben a témában: csábító lehetne akár úgy megkerülni ezeknek a pontoknak a teljesítését, hogy valami egyszerű, ósdi, XX. századi megoldást vetsz be. Ez már csak azért sem ajánlatos, mert az új törvény azt is kimondja, hogy a technika állása szerinti legjobb megoldást kell alkalmazni, kivéve, ha ez aránytalan nehézséget jelente. Vagyis van egy elég magasan meghúzott gondossági követelmény is a végrehajtásra vonatkozóan, ezt is figyelembe kell venni.

A sorozat következő részében (holnap) arról lesz szó, hogy kell-e a cookie-kat külön engedélyezni? Amennyiben eddig még nem tetted meg, akkor iratkozz fel a blogértesítőre (az oldal tetején), nehogy lemaradj a cikkről!

december
15

Adatvédelmi nyilvántartás: kinek kell bejelentkeznie?

Beküldte: admin

Mindannyiunk nagy örömére ismét változnak az online marketinget is érintő jogszabályok.

Még az év vége előtt itt egy 4 részes összefoglaló, hogy tudd: rád ebből mi és hogyan vonatkozik, mivel kell foglalkoznod, ha nem szeretnél feleslegesen jogi eljárásokat, elkerülhető büntetéseket a nyakadba.

Parlamenti képviselőink még nyáron is lázasan dolgoztak: lett új adatvédelmi törvényünk (2012. január 1-től hatályos) és változott az elektronikus hírközlésről szóló törvény is, ami a cookie-k használatát érinti. (Ha nem tudod, hogy van-e cookie-d, akkor konzultálj a weboldalad, webshopod üzemeltetőjével.)

Ha van céges weboldalad, akkor mindenképp kísérd figyelemmel a legfrissebb jogszabályi változásokat taglaló 4 részes sorozatunkat.

 

Oké, tehát miről is lesz szó:

  1. Be kell-e jelentkezni az adatvédelmi nyilvántartásba?
  2. Milyen új szabályok vannak a személyes adatok biztonságos tárolására?
  3. Kell-e a cookie-kat külön engedélyezni?
  4. Milyen új szankciók, büntetések vannak?

 

Nézzük ezeket sorban, vannak jó és rossz híreim is…

Adatvédelmi nyilvántartás

Az adatvédelmi nyilvántartás nem arról szól, amit a legtöbben gondolnak róla.

Az új adatvédelmi törvény elfogadása után, a nyári uborkaszezonban tört ki a marketinges blogokban a rémület, hogy most aztán minden listaépítő honlapot be kell jelenteni a Hatósághoz, mert különben tíz millióra megbüntetnek.

Igazából nem értem, hogy ez a tévhit miért terjedt el – a jó hír ugyanis az, hogy az erre vonatkozó szabály az új törvényben is változatlan a jelenlegihez képest.

Ez konkrétan azt jelenti, hogy továbbra is csak egy viszonylag szűk körre vonatkozik a bejelentkezési kötelezettség. Nézzük, hogy pontosan kikre.

Bár az adatvédelmi törvény (az új is) főszabályként minden személyes adatot kezelő szervezetre előírja a nyilvántartásba való bejelentkezést, a következő paragrafusban viszont egy hosszú kivétel listát sorol fel azokról, akiknek mégsem kell bejelentkezni.

Ebből a hosszú kivétel listából mi most csak az egyik tétellel, annak is csak egy részével kell, hogy foglalkozzunk. Ez a kivétel úgy szól, hogy nem kell bejelenteni az „ügyfélkapcsolaton alapuló” adatkezelést. Mit jelent ez, és ami talán még fontosabb, mint nem jelent?

Először is: nem jelenti azt, hogy minden, lakossági piacra dolgozó kkv-nak automatikusan be kell jelentkeznie a Hatóságnál.

A kérdés lényegében az, hogy mit értünk ügyfélkapcsolaton, vagyis még egyszerűbben, hogy ki az „ügyfél”. Ezt a kérdést elég nagy magabiztossággal megválaszolhatjuk: aki tőlünk bármilyen szolgáltatást igénybe vesz, az az ügyfél.

Ez persze lehet egy ingyenes szolgáltatás is, mint egy e-mailben küldött tréningsorozat, hírlevelek, egy kitöltött teszt értékelése. Persze tudjuk, hogy marketing szempontból egy ingyenes csaliról beszélünk, de ettől ez még egy szolgáltatás, és aki ezt megrendeli, az akkor is ügyfél, ha az üzleti modell miatt nem (ő) fizet érte.

„Na de mi reklámozni is szoktunk a listánknak…” – mondod erre Te. Ezzel az a helyzet, hogy a törvény (bár megtehetné) nem az adatkezelés célja alapján, hanem az azt létrehozó kapcsolat típusa szerint tesz kivételt. Nem azt mondja, hogy a reklámozásra (is) használt adatkezelésre nem vonatkozik a kivétel.

Ezzel együtt, ha a személyes adatok kezelése mögött nincs valódi ügyfélkapcsolati tartalom (nincs szolgáltatás), hanem pl. csak az akciós árlisták kiküldésére, kupon regisztrálására (tehát tisztán reklámra) vonatkozik, akkor a kivétel sem áll meg.

“Ügyfélkapcsolaton alapuló” tehát akkor lesz az adatkezelés, ha tényleges, érdemi szolgáltatást nyújtasz. Ilyen érdemi, tényleges szolgáltatás az a 6 részes online jogi felkészítő sorozat, amire az oldal tetején tudsz feliratkozni (ha eddig még nem tetted volna). Szóval ha esetleg felmerült benned a kérdés, hogy az OnlineJog.hu vajon bejelentkezik-e az adatvédelmi nyilvántartásba, akkor válaszom az, hogy nem.

Fontos viszont, hogy nem vonatkozik a felmentés azokra az esetekre, amikor egy cég (akár legális forrásból) vásárol lakossági címlistát: az ilyen listán szereplő személyek nyilvánvalóan nincsenek ügyfélkapcsolatban ezzel a céggel.

 

Összefoglalva tehát: nem kell az adatvédelmi nyilvántartásba bejelentkezni azoknak a cégeknek, amelyek a személyes adatokat ügyfélkapcsolati viszony alapján kezelik.

Fontos: ha be kell jelentkezned, akkor azt idén még ingyen megteheted, január 1-től ez már illetékköteles lesz.  A bejelentkezést ezen a linken tudod megtenni. (Ez a link valószínűleg csak január 1-ig él majd.)

 

A következő posztban arról írok neked, hogy milyen új szabályok lépnek életbe az adatbiztonsággal kapcsolatban. Ha érdekel a téma, akkor nyomj egy lájkot az oldal tetején!

 

szeptember
12

A spam törvény nyomában

Beküldte: admin

Mindig vannak olyan ártatlanok, akikre a konkurensük miatt sújt le a spam törvény!

Ha te is online vállalkozást üzemeltetsz, akkor feltehetően listát építesz a weblapodon, azaz elkéred a weblap látogatóinak az elérhetőségét, hogy a jövőben informálhasd őket az iparágaddal kapcsolatos legújabb hírekről. De mi van akkor, ha a konkurensed töviről hegyire ismeri a spam törvényt, és annak joghézagait kihasználva megtréfál téged?

Hogyan védheted meg magadat a spam törvény által kiszabható százezres bírságoktól, ha ismered az online jog útvesztőit? Ma egy sokak által elkövetett baklövésre hívom fel a figyelmedet.

Az online jog legalapvetőbb szabálya, hogy természetes személynek, vagyis magánszemélynek bármilyen típusú reklámot közvetlen, személyes megkeresésük  módszerével, azaz e-mailben vagy azzal egyenértékű más egyéb személyes kommunikációs eszköz útján, csak a címzett kifejezett és előzetes hozzájárulásával lehet küldeni.

A levélszeméttel kapcsolatos online jogi szabályozást azért is érdemes megismerni, mert 50-től 500 ezer forintig terjedő bírságokat róhat ki a hatóság, ahogy a spam törvényről szóló Wikiből is megtudható.

Feliratkozás megerősítése – ezzel elkerülheted, hogy levélszemétnek nyilvánítsák az üzenetedet

A hosszú távon gondolkodó vállalkozók saját jól felfogott érdekükben nem küldenek spamet, hanem legálisan iratkoztatják fel az érdeklődőket, amikor olvasóik előzetes hozzájárulást adnak ahhoz, hogy üzenetet küldjenek nekik. Majd ezután rendszeresen kommunikálnak velük, hogy kiépítsék a bizalmi viszonyt.

Ami még az előzetes hozzájárulás és feliratkozás témakörében érdekes lehet, az a vicces kedvű, más embereket feliratkoztató, vagy egyszerűen csak az email címüket elgépelő feliratkozók elleni kontrollként használt kettős opt-in.

A spam törvény nyomában:
Miért érdemes kettős opt-in rendszert használnod?

A kettős opt-in titka abban rejlik, hogy a látogatódnak nem elég egyszer feliratkoznia, a procedúra során ugyanis kiküldünk neki az email címére egy üzenetet, hogy kattintson rá és még egyszer erősítse meg, hogy tényleg ő volt az “elkövető”. Ebben a lépésben igazolja, hogy tényleg ezzel az email címmel feliratkozva regisztrált hozzánk a csali termékünkre, tanulmányunkra, hírlevelünkre – vagy akármire, amire feliratkoztattuk.

Erről azt kell tudni, hogy nem kötelező, de igen hasznos, hiszen így a rosszindulatú konkurenseid nem tudnak olyan könnyen csőbe húzni. Az általános marketing gyakorlat azt mutatja, hogy mindig vannak a két állapot között „fél lábbal” feliratkozott emberek, akik a honlapon már feliratkoztak, de a folyamat második lépcsőjét, tehát ezt a megerősítő kattintást nem tették meg.

Ennek sok oka lehet: vagy azért mert tényleg valami vicces kedvű barátjuk vagy ellenségük próbálta meg őket felíratni, vagy a konkurensünk, esetleg valami más ok van a háttérben. Tehát a lényeg az, hogy a kettős opt-in nem kötelező, de igen hasznos.

A spam törvény sorai között:
Ez majdnem olyan jó, mint a kettős opt-in rendszer

Elegendő kontroll az is, ha csak azt mondjuk, hogy Ön az alábbi időpontban, email címmel és egyéb adatokkal feliratkozott tanulmányunkra, hírlevelünkre. Ha ez mégsem Ön volt, hanem valaki más, akkor kérem jelezze, ez esetben természetesen elnézését kérjük, és töröljük a nyilvántartásunkból. Ilyenkor tehát csak egy tájékoztató email-t küldünk, amire nem kell ráklikkelni. Ez már el fogja érni az elvárható gondosság szintjét bármilyen jogi eljárásban.

Bármelyik megoldás mellett is döntesz, biztos megnehezíted azoknak a dolgát, akik a weblapodat és jó híredet felhasználva akarnak szórakozni az ismerőseikkel, hiszen köztudott, hogy egy vállalkozást feljelenteni sokkal könnyebb, mint felépíteni a jó hírét.

Ha tetszett a cikk, és szeretnél még a jövőben olvasni a spam törvény fortélyairól, akkor kérlek nyomj egy lájkot a bejegyzés alján!

szeptember
6

Az első lépés a szerzői jogi törvény megértéséhez

Beküldte: admin

Talán veled is előfordult már, hogy megírtál egy blogbejegyzést, vagy létrehoztál egy kampányoldalt, és pár hét múlva azt vetted észre, hogy a konkurensed egy az egyben lemásolta a tartalmát. Ez egy részről jó hír, mert arról árulkodik, hogy a versenytársad piacvezetőnek tekint, és figyeli a marketingedet. Más részről viszont felettébb idegesítő tud lenni.
De vajon kinek a hibája, ha egy weblap tulajdonos nem használja ki a szerzői jogi törvényben biztosított jogait, és hagyja, hogy vérlázító módon lopják a konkurensei a weboldaláról a szöveges tartalmakat?

Vajon milyen követelményeket és lehetőségeket támaszt az online vállalkozókkal szemben a szerzői jogi törvény?

Nézzük először az alap definíciót a szerzői jog kapcsán. A szerzői jogi oltalom tárgyával szembeni legfontosabb kritérium, hogy annak legyen egy egyéni, eredeti jellege. Vagyis legyen egy más alkotásoktól megkülönböztethető, a szerzőhöz fűződő individuális, egyéni, egyedi, eredeti jellege.

Ezt a Wikipédia szerzői jog cikke így fogalmazza meg:
A szerzői jog lényegét tekintve kizárólagos tulajdonjog, azt biztosítja, hogy az alkotó (másképpen a jogtulajdonos), tulajdonként, vagyontárgyként rendelkezhet a saját alkotásával („mű”), azaz joga van azt másolni és terjeszteni, illetve másokat felhatalmazni, például a következőkre: a művet reprodukálni, abból újabb műveket készíteni, forgalmazni, nyilvános helyen megmutatni, előadni stb.

Ez a jog akkor keletkezik, amikor a mű megszületik, és nem függ annak publikálásától. (Régebben szokás volt, hogy erre a célra létrehozott szervezetet értesített erről a tényről a szerző, amely a mű eredeti példányát átvette megőrzésre, hogy jogviták esetén legyen bizonyíték. Magán a művön pedig feltüntetették a jogtulajdonos nevét, és a keletkezés idejét.)

Ez igen körültekintő megfogalmazás, azonban az online jog területén nehezen értelmezhető a szerzői jogi törvénynek ez a fajta megközelítése.

Bombabiztos online szerzői jogi megközelítés, ami működik

Hogyan tudod megerősíteni vállalkozásodat az online marketing eszközök védelme révén? Kevesen tudják, de további kritérium a szerzői jogi oltalom tárgyával szemben, hogy létrejötte valamilyen módon rögzítve legyen. Tehát egy programnak legyen forráskódja, az készüljön el, lehessen futtatni. Egy grafikai design ne csak a grafikus fejében létezzen, hanem annak legyen valami számítógépen vagy kinyomtatott, megrajzolt formában látható eredménye.

Magyarul, a mű valamilyen „közönség”, tehát más, az alkotótól különböző személy által felfogható, megismerhető, befogadható legyen. Vagyis legyen egy olyan objektív, tárgyiasult formája, amin keresztül lehetséges azt megnézni, meghallgatni, elolvasni. Gimnáziumi rajztanárom egyik mondása volt: van egy háromméteres szobrom, itt van a fejemben. Ez a szobor, bár biztosan nagyon szép lehetett, nem képezhette szerzői jogi oltalom tárgyát, mert műként nem került rögzítésre, nem volt lehetőség arra, hogy más is észlelje, megismerje.

Ezzel szemben a szerzői jogi oltalom tárgyával kapcsolatban nem kritérium, hogy ez a mű értéket, esztétikai színvonalat képviseljen. Nem a szép vers, nem a jó reklámszöveg, nem a jól működő program vagy a szemet, tekintetet vonzó design elem az, ami a szerzői jogi védelmet keletkezteti. A jogi védelmet az hozza létre, hogy alkotási folyamat útján jött létre egy egyéni, egyedi jelleggel, a szerzőjéhez kötődő szubjektív mivolttal rendelkező mű, ami olyan módon van rögzítve, hogy azt más/mások is megismerhetik.

Összefoglalva: a szerzői mű fogalma alatt az irodalom, a művészet vagy a tudomány területén kifejtett alkotók szellemi tevékenységnek egy egyéni, eredeti jelleget viselő, megformált gondolatot kifejező, mások számára felfogható és valamilyen módon rögzített eredményét tekintik.
Az online marketingben ezek tipikusan a weboldal design és látvány elemei, a weboldalon (vagy azon keresztül) elérhető szövegek (hírlevél, tanulmány stb.), illetve maga a weboldal mint számítógépes program.

Ha Te is szeretnéd legális, online jogi eszközökkel mocskosul megleckéztetni a weboldaladról lopkodó konkurenseket, akkor figyeld a blogot, mert erről a témáról írok még, úgyhogy itt megismerheted a szerzői jogi törvény titkait. Amennyiben még nem iratkoztál fel a blogértesítőre, akkor tedd meg most a lap tetején jobb oldalon, hálás leszel érte. Ráadásul az értékes blogbejegyzéseken túl elküldöm neked az “Online marketing 6 aranyszabálya” című ingyenes felkészítőt is, úgyhogy ezt ne hagyd ki!

október
15

Mi lesz itt?

Beküldte: admin

Kedves vállalkozó, cégvezető társam, üdvözöllek!

Ha a céged online marketinget is használ, ha a vállalkozásod számára fontos a jól bejáratott domain név, ha eredeti, kreatív internetes marketing megoldásokat és szövegeket használsz, a weboldalotokon regisztrálni lehet, ha emaileket küldesz az érdeklődőknek, ügyfeleknek, ha személyes adatokat kezelsz az online marketing rendszeretekben … akkor jó helyen jársz.

Tisztázzuk rögtön az elején: ha az online marketingben vagy, akkor olyan jogi kockázatokkal állsz szemben, amelyek egy részének talán még a létezéséről sem tudsz — hogy a megoldásokról már ne is beszéljünk.

Mert nem az a kérdés, hogy orosz rulettet játszol-e (mert azt játszol), hanem csak az: hány tölténnyel játszod. A tét nem túl magas: csak a céged áll vagy bukik rajta.

Miről lesz tehát itt szó?
Semmi különös, csak a következő apróságok:

Hogyan veszíthetem el a domain nevet?
Kié a weboldalam?

Miért bírságolhat meg a hatóság?
Mit tegyek, ha a konkurencia másolja a weboldalamat?

Hogyan építhetek legális eszközökkel marketing címlistát?
Hogyan szerződjek a marketinges beszállítóimmal?

Mit küldhetek ki a listámra és mit nem?
Hogyan bizonyíthatom az igazamat egy jogi eljárásban?

 

Kapcsolat - Adatvédelmi nyilatkozat - Felhasználási feltételek